Nemsok kellett volna hozzá, hogy "elröhögjem magam". Ritkán látni botladozó kancákat, és ami azt illeti még nem is nagyon látni erre mozgó lelkeket. Hirtelenjében visszanyerítettem Chaosnak, majd tovább ízleltem a zamatos füvet. Elkezdett viszketni a hátam, ezért odébb bangukoltam, majd elfeküdtem a sárban. Először az egyik oldal, utána a másik. *A KELLEMES PANÍR*. gondoltam, és tovább hemperegtem. Felkeltem, megráztam magam. Később már szemerkélni kezdett az eső, ezért odaálltam a beálló alá. Pár perc elteltével, már Chaos is mellettem volt. Azon gondolkoztam, hogy milyen nehéz lesz újra kitisztítani a bundámat. De hát nem tudtam mit tenni. A viszketés az viszketés...

Késöbb szerencsémre meg érkezet a frízek fríze..Inutus..FElé tekintve bicentetem köszönés képpen.A mén az istáló közepébne van én meg az elején.Pechemre énkapom mindig a hideget ha bejön valaki vagy kimegy.Kicsit még áldogáltam ott amikor észre vettem egy sárga kancát.Kicsit meg botlot a karám ajtaja elött.Érdeklödve figyeltem rá majd udvariasan köszöntem.-Szia!-Kicsit hirtelen lehetet mert láttam hogy kicsit fusztrált.Mivel elkezdete esni az eső beáltam ignutus mellé.

Most, hogy végre túlestem egy nagyon pihentető alváson, itt volt az ideje, hogy kinézzek a legelőre egy kis nasiért. Na igen, egy kis testmozgás se tenne rosszat.. Á, majd később. Ahogy elindultam a legelőhöz vezető karám felé, két csődőrt láttam meg a legközelebbi karámban. Egy pillanatra lesokkolódtam. *GYERÜNK INSA, INDULJ! CSAK NYUGODTAN.. MOST NE SZÚRD EL! ÁÁ, MINDIG ELSZÚROM!" -gondoltam idegesen magamban. Még egy pillanatig eltöprengtem azon, hogy mióta itt vagyok, azóta szinte senkivel sem találkoztam még, sőt! Egy barátom sincs.. Azért ez egy kicsit kellemetlen.
Miután tisztáztam magamban a gondolataimat, elindultam. Büszkén, öntudatosan, magabiztosan. Aztán sikerült egy kavicsban is elbotlanom, pont a karám bejárata előtt. A palomino biztosan látta, sőt, szerintem még az a különleges színű fekete is a távolból.. Szuper.

*IMÁDOM NAPSÜTÉSES IDŐT! MIÉRT NINCS AZ?...JA, NEM...EZ A HIDEG IDŐ AZ IGAZI.*  Ezekkel a gondolatokkal jöttem ki a bealló alól.  Az idő esőre állt. Kis idő után már éreztem az első esőcseppeket is. *MINDENKI ALSZIK.* állapítottam meg, és nem is akartam, hogy felkeljenek a többiek. Legelésztem egy kicsit a friss és üde zöld fűből, majd visszamentem a beállóba. Fura, mert ha jó idő van, akkor jobban előjön a társasági énem, de én megelégszem ezzel a magányos farkassal. Pár perc elteltével palomino csődört láttam meg a másik elkerített legelőn... Steam?

Hideg volt.Nem gondoltam volna hogy kora reggel ilyen kint az idő, de mivel már a téli bundám megnőt így nem fáztam anyira.Bemelegítöleg vágtáztam párkört majd hemperegtem egy kicsit.Mikor már keztem kicsit unatkozni járkálni kezdtem a nagy karámban.Senki sehol.. így unatkozni fogok.Majd a karám ajtajához ügettem hogy hátha valaki jönn akkor köszöntsem.